1. Strukturális teljesítmény
1.1 Erő és feszesség
Az acélszerkezetek nagy szilárdságúak. Viszonylag kis - méretű komponensekkel nagy terhelést is elbírnak, lehetővé téve nagy - hatótávolságok létrehozását. A belsejében kevés vagy egyáltalán nem lehet oszlop, ami kényelmes a nagy - léptékű áruk egymásra rakásához és a gépi kezeléshez. Például az általános nagy - fesztávú logisztikai acélszerkezetes raktárakban a fesztáv elérheti a 30 métert is. Ezzel szemben a beton anyagjellemzői miatt nehezebb nagy fesztávot elérni. A betonraktárak több oszlopot igényelnek a támogatáshoz, ami befolyásolja a térbeli elrendezést és a felhasználás hatékonyságát.
1.2 Szeizmikus teljesítmény
Az acél jó szívóssággal rendelkezik. A földrengés során egy acélszerkezet a saját deformációján keresztül képes energiát felvenni, ezzel csökkentve a szerkezeti károsodások kockázatát, és biztosítva a raktárban lévő áruk és személyzet biztonságát. Ez alkalmassá teszi a földrengésnek kitett - területeken. A betonszerkezetek nagy önsúlyú -, ami nagy szeizmikus választ eredményez, és szeizmikus teljesítményük viszonylag gyenge.
2. Építés
2.1 Építési időszak
Az acélszerkezet-elemek gyárilag előre - legyárthatók, majd gyorsan összeszerelhetők - helyszínen, így az építési sebesség gyors. Az azonos léptékű raktárak esetében az acélszerkezetes raktár építési ideje 30%-kal - 50%-kal rövidebb, mint a betonraktáré, így gyorsabban lehet üzembe helyezni. A betonraktárak - helyszínen öntést és hosszú kikeményedési időt igényelnek, ami hosszabb építési időszakot eredményez.
2.2 Építési rugalmasság
Az acélszerkezetek könnyen feldolgozhatók és formázhatók. A raktár elrendezése és formája rugalmasan alakítható a különböző igényeknek megfelelően, alkalmazkodva a különféle áruraktározási és logisztikai működési folyamatokhoz. A betonszerkezet kialakítása után nehéz és költséges a későbbi módosítása.
3. Építési költségek
3.1 Kezdeti költség
Az acél ára viszonylag magas, így egy acélszerkezetes raktár induló anyagköltsége magasabb lehet, mint a betonraktáré. A betonraktárak nagy saját tömege miatt azonban magasak az alapozással szemben támasztott követelmények, ami növelheti az alapozás költségeit.
3.2 Átfogó költség
Az acélszerkezetű épületek rövid építési ideje csökkentheti a közvetett költségeket, például a munkaerő- és berendezésbérlést. Hosszú távon az átfogó költségnek több előnye is lehet. Ugyanakkor az acélszerkezetű épület lebontása után az anyagok újrahasznosíthatók, a maradványérték magas. Egy betonépület bontása után nagy mennyiségű építési hulladék keletkezik, a kezelési költség pedig magas.
4. Tartósság és karbantartás
4.1 Tartósság
Bár az acél nagy szilárdságú, hajlamos a rozsdára és a korrózióra, ezért korróziógátló - kezelés szükséges. Az ésszerű tervezés és a korróziógátló - eljárások révén az acélszerkezetű raktár élettartama elérheti az 50 évet vagy még tovább is. A betonszerkezeteknek jó a tartóssága, de idővel a környezeti erózió miatt olyan problémák léphetnek fel, mint a repedés és az acélrudak korróziója.
4.2 Karbantartási költség
Az acélszerkezetű raktárakban rendszeresen ellenőrizni kell a korróziógátló - bevonatot, és a problémákat időben ki kell javítani. A karbantartási költségek viszonylagosan a felületi - korrózió elleni védelemre koncentrálódnak. Ha szerkezeti problémák vannak egy betonraktárban, a javítás bonyolult és költséges.
5. Környezetvédelem és energiatakarékosság
5.1 Anyagok környezetbarátsága
Az acél 100%-ban újrahasznosítható, ami összhangban van a fenntartható fejlődés koncepciójával. Az építkezés során pedig kevesebb építési hulladék keletkezik. A betongyártás nagy mennyiségű energiát emészt fel, a hulladékbetont pedig nehéz újrahasznosítani.
5.2 Hőszigetelés
A beton jó hőtehetetlenséggel rendelkezik, és hőszigetelő képessége viszonylag stabil. Az acélszerkezetek nagy hővezetési együtthatóval rendelkeznek, és ennek pótlására nagy hatékonyságú hőszigetelő anyagokat kell használni. A technológia fejlődésével azonban az új hőszigetelő anyagok hatékonyan javíthatják az acélszerkezetes raktárak hőszigetelési teljesítményét.